Névadónkról
Írta: Administrator   
2012. szeptember 13. csütörtök, 22:43

Fáy András 1786. május 30-án született a Zemplén megyei Kohányon. Szülei jómódú nemesek voltak. Sárospatakon tanult, majd Pozsonyba, később Pestre ment joggyakorlatra. 1810-ben a pesti járás szolgabírája lett. 1822-ben végleg Pestre költözött. Széleskörű közéleti tevékenységet fejtett ki. 1835-ben követté választották. Tagja volt az Akadémiának és első igazgatója a Kisfaludy Társaságnak. 1840-ben nyílt meg az általa alapított Pesti Hazai Első Takarékpénztár, amely 1848-ig harminckét fiókkal bővült. A szabadságharc után visszavonult a költészettől. Fáy András irodalmi pályája a Kazinczy hatása alatt indult. Első műve, a Bokréta 1807-benjelent meg. "Kazinczynak és a hazának ajánlva. A két részből álló kiadvány első felét szerelmes versek alkotják, a második részben mesék és két fordítás található.

Második könyve a Friss bokréta, amely 1818-ban jelent meg. Ebben van A különös testamentum című elbeszélés, amely nagy jelentőségű a magyar novellairodalomban. Értéke, hogy eleven képet ad a korabeli nemesi társaság életéről. Az egészséges humorral teli anekdotázó stílus korai jelentkezését figyelhetjük meg elbeszéléseiben. 1824-ben jelent meg Fáy Kedv - csapongások című novelláskötete. Eleven tartalmú, szellemes jellemzések emelik irodalmi rangra a benne szereplő történeteket. 1820-ban láttak napvilágot Fáy András eredeti meséi és aforizmái Bécsben. Kazinczy lelkesen üdvözölte Fáy András meséit. Kidolgozásukon Aesopus, Phaedrus, La Fontaine hatása mutatkozik, de Fáy nem másol, hanem példái hatására eredetit ír. Meséinek moralizáló jellege van, az erkölcsi tanulság mellett kicsendül belőlük a társadalmi problémák iránti érdeklődés is. Józan életszemléletet hirdetnek, a társadalmi problémák megítélésében Széchenyi később kibontakozó reformszemléletének úgyszólván előkészítői. Fáy a haladás szolgálatában állította műveit, de nem vállalta a nemesi életformának következetes kritikáját, mint Kölcsey. Meséi a haza iránti szeretetre, a közélet szolgálatára, az emberi hibák leküzdésére nevelnek. Ilyen tanulságokat olvashatunk bennük: "Hiú irigység tartóztat bennünket a haladásban." "Csalódás azt hinni, hogy ami apáinknak, nagyapáinknak jó volt, nekünk is jó lesz." Fáy reform-szellemű meséi nagy hatást tettek Széchenyire, aki 1838-ban Pest megye közgyűlésén kijelentette, hogy "...a honi reform teendőire az első eszmét, akaratot, önelszánást, Fáy meséi ébresztették fel" benne. A humoros társadalombíráló elbeszélések, valamint a mesék politikai irányzatossága a harmincas évek elején nagyszabású koncepcióban öltött testet.

Az 1832-ben írt A Bélteky-ház című társadalmi regénye már Széchenyi Hitelének hatását mutatja. Fő érdeme, hogy érdekes körképet ad a reformkori Magyarország problémáiról, jellegzetes figuráiról, a régi és az új nézetek képviselőinek harcáról. Emellett úttörő szerepe volt a regény műfajának történetében. A regény szerkezetének lazaságát már a korabeli kritika felrótta, de mégis népszerű olvasmány volt. Fáy András drámaírással is foglalkozott, írt történelmi drámát A két Báthory címen, vígjátékokat, a Régi pénzeket, A közös házat: Igaz, ezek nem olyan sikeresek, mint epikai művei. Irodalmi tevékenysége mindenféleképpen jelentős, mert hozzájárult a magyar próza új műfajának és realisztikus irányzatának kibontásához. Fáy András szépirodalmi munkássága mellett sokoldalú tevékenységet fejtett ki. Bámulatos energiával küzdött a köz hasznáért. 1825-ben emlékiratot nyújtott be Pest megyének, amelyben olyan fontos kérdéseket vetett fel mint: a magas iparágak, a céhrendszer eltörlése, tudós társaság, pénzügy, börtönügy rendezése, faiskola szervezése stb. A Pest megyei reformnemesség vezérkarának volt tagja, 1835-ben követté is választották. A negyvenes évektől hatalmas publicisztikai tevékenységet fejtett ki, szociálpolitikai írásai, takarékpénztári agitációja a korabeli közgondolkodás fontos orientációi voltak. Emellett volt színigazgató, és foglalkozott a protestáns egyház ügyeivel és a nevelés kérdéseivel. Egy ideig valóságos alvezére volt Széchenyinek, akit politikai eszményének tekintett. Fáy a fontolva haladás híve volt, elhatárolta magát minden radikális eszmétől, nem vállalkozott a kossuthi irányzat követésére sem. De politikai óvatosságának jellemzőbb vonása életének a fáradhatatlan reformtevékenység, az állandó kezdeményező kedv, a gyakorlatias aktivitás.

Találóan írta róla Mikszáth:

"ha Széchenyi nincs,

őt illeti "a legnagyobb magyar" titulusa,

ha Deák nincs,

ő nevezhető a "haza bölcsének"

- így maradt végig a

"nemzet mindenese".

1864 - ben halt meg.

Módosítás dátuma: 2012. szeptember 25. kedd, 07:46
 

Számláló indulása: 2015.05.22.

Joomla templates

Oldalunk cookie-kat használ, hogy személyre szabhassuk tartalmainkat, szolgáltatásinkat és hogy elemezhessük látogatottságunkat. To find out more about the cookies we use and how to delete them, see our privacy policy.

I accept cookies from this site.

EU Cookie Directive Module Information